Jó programot keresel? Kutyakiállítás!

Ha olvasod a blogom, akkor találkozhattál már azzal, hogy igenis szeretem a kutyusokat. Mi tagadás, párom és az én családomban is van kutyus, sőt gyermekkoromban is meglehetősen sokkal találkoztam. De ami Békéscsabán fogadott, az valami hihetetlen. Engedd meg, hogy megmutassak párat!

Minden évben megrendezik, világhírű esemény, Békés megyében, ahol a kutyák vannak főszerepben… Mi ez? Hát persze, a békéscsabai kutyakiállítás! Ilyenkor három napon keresztül a világ minden tájáról érkeznek szebbnél-szebb, okosabbnál-okosabb ebek gazdáikkal. Belépve a kiállításra először engem mindig egy ilyen furcsa izgalom szokott elfogni. Egyrészt kapok egy ilyen jóértelmű sokkot, attól, hogy mennyi és milyen különleges fajták vannak jelen egy-egy ilyen napon.

“Minek ez a sok hű-hó?”

Amikor már megszokom a sok embert és a négylábúak közelségét, akkor jön a felismerés, amikor elkezdem egyesével fürkészni a kutyusokat és a tekinteteiket. Ilyenkor előjön egy csomó aranyos, vicces pillanat. Ugye a kiállítások során a showline fajtáknál (pongyola megfogalmazás, nézd el nekem) nagyon fontosak a külsőségek. Ennek okán a gazdik nagyon figyelnek MINDENRE, hogy tökéletes legyen! Fésülgetnek, simogatnak, folyamat minden szögből vizslatják kedvenceiket, annak érdekében, hogy amikor eljön az idő, akkor a lehető legtökéletesebb külsővel kerüljenek a ringbe.

“Csak egy utolsó simítás!“

Mindeközben a kutyusok néhol türelmesen, néhol nem annyira, nézelődnek, alszanak, pattognak, kinek mi áll éppen a kedvében. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ebben mi a jó? Egyrészt nagyon érdekesnek találom a különböző fajtákat, karaktereket. Másrészt fnatastzikus programötletnek gondolom, hiszen gondoljunk bele egy randinak kell ennél jobb helyszín? Kutyusok, együtt töltött idő, de nem a klasszikus mozi-kaja formában. Mindezek mellett a gyerekeknek is elsőosztályú program, hiszen számukra aztán végképp tele van újdonsággal. Mondjuk utóbbiak esetében nagyon figyelni kell, hiszen itt bizonyos értelemben nagyon komoly szakmai munka is folyik, ráadásul nem mindegyik eb szereti az idegeneket.

“Kész vagyunk már?”

Összegzésül, idén sem hazudtolta meg magát ez a progi. Én nagyon élveztem ezt a kis kirándulást, de én rajongok a négylábú kedvenceink világáért- már ha ez így nem volt egyértelmű. Ellenben javaslom azoknak is, akik nem ennyire fanatikusak, mert én azért látok némi esélyt arra, hogy ők is azok legyenek a kiállítás után.